Lassuló növekedés a női vezetők és tulajdonosok arányában 2017-ben
08 márc. 2017
A 250 fő feletti cégek körében a női vezetővel működő vállalkozások aránya 0,9, míg a női tulajdonossal rendelkező társaságok aránya 2,2 százalékkal emelkedett. A Bisnode a cégbíróságon bejegyzett társas vállalkozások vezetőinek és tulajdonosainak nem szerinti megoszlását vizsgálta.
Évről évre újabb és újabb felmérések vizsgálják a nők és a férfiak munkaerőpiaci helyzetének alakulását, ami nem meglepő, hiszen európai és globális szinten is egyre nagyobb hangsúlyt kap a nemek közötti egyenlőtlenségek rendezése. 2015-ben a nők átlagosan 16 százalékkal alacsonyabb fizetést vittek haza, mint férfi kollégáik – derül ki a KSH adataiból – de a fizetések közti különbség a vezető pozíciót betöltők körében ennek akár kétszerese is lehet.
A nők foglalkoztatási rátája ugyan némileg javult a tavalyi év folyamán, ám még így is mindössze a gazdaságilag aktív (15-74 év közötti) nők 51,3 százaléka tud elhelyezkedni. Ez a szám közel 14 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiak esetében. A Bisnode Magyarország Kft. a közelgő nőnap alkalmából megvizsgálta, hogyan alakul a nők részaránya a vezető tisztségviselők, illetve cégtulajdonosok körében.
Magyarországon átlagosan minden harmadik cégben találkozhatunk legalább egy női vezetővel, ami önmagában szép számnak tűnik, ám még mindig alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdaságilag aktív lakosság több mint felét nők alkotják. 2016-hoz képest ez nem jelent különösebb változást, hiszen a növekedés mértéke nem érte el a 0,2 százalékpontot sem. Jellemzően inkább a kisebb – 10 fő alatti –létszámmal rendelkező vállalkozások esetében találkozhatunk az országos átlagot (34,22 százalék) megközelítő arányokkal, a nagyobb vállalkozások esetében viszont már gyengébb értékekkel kell szembesülnünk.
Biztató jel ugyanakkor, hogy az 1-9 fős vállalkozásokat leszámítva, minden létszámkategóriában növekedett a női vezetők aránya az elmúlt év folyamán. Az 50 és 249 fő közötti cégek 26 százalékában, míg a legnagyobb, 250 fő feletti alkalmazotti létszámmal működő vállalkozások közel negyedénél találkozhatunk legalább egy női vezetővel. A kizárólag nők által vezett vállalkozások pedig a működő cégek számának mindössze 26,3 százalékát teszik ki. Ezekből is látszik, hogy van még hová fejlődnünk, hiszen az európai unió tagjaként felénk is elvárás, hogy 2020-ra a tőzsdén jegyzett cégeink körében a vezetők legalább 40 százalékát nők alkossák.
A női munkavállalók fizetése átlagosan 16 százalékkal marad el férfi kollégáikétól, de régiónként is eltérő különbségekkel kell számolnunk. A legmagasabb – közel 20 százalékos – eltéréssel a Közép-Dunántúlon és Közép-Magyarországon találkozhatunk, míg a legalacsonyabb – átlagosan 8 százalékos – különbséget az észak-alföldi megyékben mérték. A női vezetők aránya Észak-Magyarországon a legmagasabb, itt a cégek 35,35 százalékánál találkozhatunk nővel a felsővezetésben. A Nyugat-Dunántúlon a legrosszabb a helyzet, ahol mindössze 33 százalékot tesz ki a női vezetővel működő cégek aránya, ami minimális növekedést jelent 2016-hoz képest. A legnagyobb – negyed százalékpont közeli – növekedést a Dél-Alföldön és Közép-Magyarországon mértük.
Rangsor 2017 |
Régió |
Női vezetők aránya 2017 |
Női vezetők aránya 2016 |
Női-férfi keresetek közti rés* |
1. | Észak-Magyarország | 35,35% | 35,18% | 15% |
2. | Dél-Dunántúl | 34,71% | 34,69% | 11% |
3. | Dél-Alföld |
34,70% |
34,45% | 10% |
4. | Észak-Alföld | 34,69% | 34,63% | 8% |
5. | Közép-Magyarország | 34,12% | 33,90% | 19% |
6. | Közép-Dunántúl | 33,63% | 33,48% | 19% |
7. | Nyugat-Dunántúl | 33,07% | 32,98% | 17% |
* Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Munkaerő-piaci esélyegyenlőség adatsor (2015-ös adat)
A hölgyek a vállalkozások tulajdonosi körében markánsabban képviseltetik magukat, mint a vezetői székben, országosan a cégek 42,64%-a rendelkezik női tulajdonossal. A magyar gazdasági társaságokat alkalmazotti létszám szerint csoportosítva a 250 fő feletti cégeknél találkozunk a legritkább esetben – 34,1 százalékuknál – női tulajdonossal. Ez több mint 2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban.
A tulajdonosokra is igaz az a tendencia, hogy a kevesebb, mint 10 főt foglalkoztató cégeknél találkozhatunk hölgyekkel a legnagyobb arányban. Arányaiban a leginkább „vállalkozó kedvű” nőket a Dél-Dunántúlon találjuk, ebben a régióban a cégek 43,76 százaléka rendelkezik női tulajdonossal. A legalacsonyabb – 42 százalékos – arány Közép-Magyarországon mérhető. Hozzá kell tennünk azonban, hogy a csak nők tulajdonában álló vállalkozások alig 15 százalékát teszik ki a működő vállalkozások számának.
A regionális különbségek mellett az ágazati sajátosságok is jelentősen befolyásolják a nők részarányát a tulajdonosi, vezetői körökben. A KSH adatai alapján, a szolgáltató szektorban képviseltetik magukat legnagyobb részarányban a hölgyek, ahol az összes foglalkoztatott 55,31 százalékát teszik ki. Az iparban a nők aránya már csak 28,75 százalék, míg a mezőgazdaságban 24,31 százalékot tesz ki a számuk. Ezen számok ismeretében nem nagy meglepetés, hogy arányaiban a legtöbb nő által vezetett cég az egészségügy (49,8 százalékkal) és az oktatás (47 százalékkal) területéről kerül ki. Ugyancsak jelentős a női vezetésű cégek aránya a textiliparban, az egyéb szolgáltató cégek körében valamint a kiskereskedelemben. Ugyanezekben az iparágakban a legmagasabb a a női tulajdonosok részaránya is, annyi különbséggel, hogy az egyéb szolgáltató cégek kerültek a második helyre a rangsorban 50,1 százalékkal, míg az oktatással foglalkozó vállalkozások a negyedik helyre szorultak 50 százalékkal).
Rangsor |
Ágazat |
Női vezetők aránya |
1 |
Humán-egészségügyi, szociális ellátás |
49,78% |
2 |
Oktatás |
46,98% |
3 |
Textilipar |
46,91% |
4 |
Egyéb szolgáltatás |
46,68% |
5 |
Kiskereskedelem |
41,96% |
Rangsor |
Ágazat |
Női tulajdonosok aránya |
1 |
Humán-egészségügyi, szociális ellátás |
51,40% |
2 |
Egyéb szolgáltatás |
50,12% |
3 |
Textilipar |
50,07% |
4 |
Oktatás |
49,97% |
5 |
Kiskereskedelem |
46,65% |
A női vezetésű cégek aránya a bányászatban a legalacsonyabb, kevesebb mint 19 százalék. Ezt követik a számítógép és elektronikai termékeket gyártó, valamint a gépipari cégek 20 százalék alatti aránnyal, míg az ipari gépgyártó és építőipari cégek körében a női vezetésű vállalkozások aránya nem éri el a 22 százalékot. A női tulajdonosok körében ugyancsak a bányászat a legkevésbbé népszerű, 33,8 százalékkal.
Ezt követik a gépjárműkereskedelemmel foglalkozó, a kommunális tevékenységet végző, valamint az építőipari és fémgyártó cégek. Bár ezeknek az ágazatoknak alacsonyabb a népszerűsége a hölgyek körében, még így is találhatunk kizárólag női irányítás alatt álló vállalatokat. A legkisebb arányban – 10 százalék körüli értékkel – a gépiparban találkozhatunk teljesen nők által vezetett cégekkel. A csak női tulajdonosokkal rendelkező cégek az ipari gépeket gyártó vállalkozások között a legritkábbak, mindössze 5,4 százalékot tesz ki az arányuk.
Rangsor |
Ágazat |
Női vezetők aránya |
1 |
Bányászat, kőfejtés |
18,96% |
2 |
Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása |
19,26% |
3 |
Gépipar |
19,52% |
4 |
Ipari gép, berendezés, eszköz javítása |
20,08% |
5 |
Építőipar |
21,76% |
Rangsor |
Ágazat |
Női tulajdonosok aránya |
1 |
Bányászat, kőfejtés |
33,78% |
2 |
Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása |
34,89% |
3 |
Kommunális tevékenység |
35,22% |
4 |
Építőipar |
35,57% |
5 |
Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása |
36,24% |
Mivel egyre több hazai és nemzetközi fórumon foglalkoznak a nők helyzetével, várhatóan a jövőben a hölgyek szerepe tovább fog nőni a cégvezetésben. Bár még mindig a vegyes vezetésű (női és férfi vezetőkkel egyaránt rendelkező) illetve vegyes tulajdonban álló vállalatok vannak túlsúlyban Magyarországon, reméljük, az elkövetkező években a tisztán női vezetésű vagy női tulajdonú vállalkozások száma is jelentősen növekedni fog hazánkban.