26 nov. 2021

Karrierváltás a pandémia alatt: sokaknak kényszer, másoknak lehetőség?

 

Az elmúlt szűk két évben dolgozók ezreinek kellett itthon kényszerből új munkát keresniük a szakmájukban, vagy éppen egy teljesen újat kitanulniuk. Ezzel együtt a pandémia évei alatt a munkaerőpiac is sokat változott; például tömegek kerültek állandó vagy részleges home office-ba, amely sokakat ösztönzött arra, hogy a régit hátrahagyva, új szakmát sajátítsanak el, és sokan vágtak bele egy, a hobbijukhoz kötődő tanfolyamba is.

Meglepően sok embert érint a karrierváltás

Szinte mindenki környezetében akadt olyan, akinek a pandémia miatt újra kellett gondolnia a lehetőségeit a munkaerőpiacon. Sok ilyen helyzetet sajnos a kényszer szült, ám az új helyzet sokaknak mégis jó alkalmat teremtett a tanulásra, legyen szó karrierváltásról, vagy egy új hobbi elsajátításáról.

Az egyik vezető álláskereső portál[1] felmérése szerint Magyarországon 10-ből 7 ember váltott már legalább egyszer pályát a karrierje során. A pályaváltásban felülreprezentáltak a szakközépiskolai, technikumi, szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők, míg a többszöri váltás az érettségizetteket érinti leginkább.

A többségben néhány év alatt megérik a váltás gondolata: a legtöbben 1-5 év után váltanak, de gyakori az is, hogy valaki 5-10, vagy akár 10-20 évet is eltölt korábbi szakmájában. A különböző felnőttképzési tanfolyamok résztvevői között felülreprezentált a 40-es éveikben lévők, és ebben a pandémia hatására sem volt változás.

Szeretjük a felnőttképzéseket, de…

Bár az elmúlt években növekvő tendenciát mutatott, nemzetközi összehasonlításban alacsony Magyarországon a felnőttképzésben részt vevők aránya a teljes népességen belül. Míg a balti államokban, a felnőttképzésekben részt vevők aránya megközelíti a 30 százalékot, az EU-átlag pedig 11 százalék körül ingadozik, addig Magyarországon ez az arány mindössze 6-7 százalék körül alakul[2].

Ennek egyik oka az is lehet, hogy a karrierváltóknak jellemzően már nincs lehetőségük arra, hogy évekig tartó, iskolai rendszerű képzéseken sajátítsák el az új karrierjükhöz vagy hobbijukhoz szükséges tudást, ezért is váltak az elmúlt években népszerűvé a rövidebb időtartamú felnőttképzések, tanfolyamok, amelyeknek a népszerűségét a pandémia csak erősítette az amerikai üzletiadatbázis-szolgáltató vállalat, a Dun & Bradstreet adatai szerint. Persze kivételek mindig akadnak.

A felnőttképzés átalakítás előtti év sokaknak rekordévet hozott

2020 utolsó napjával megszűnt az OKJ-s képzések eddigi rendszere[3], és idén már csak az eddigieknél nehezebben, esetenként hosszabb idő alatt lehet csak államilag elismert szakképesítéshez jutni. Szakemberek szerint erre az átalakításra azért volt szükség, mert a munkaerőpiac teljesen megváltozott az utóbbi években és egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a ma kitanult szakma pár év múlva már nem is létezik, vagy az ott tanult tudás teljesen elavul, helyette viszont olyan képzettségekre lesz szükség, amikről ma még nem is tudunk. Nagyon gyorsan inflálódik az aktívan a szakmában dolgozó emberek tudása is.

A Felnőttképzők Szövetségének elnöke az Indexnek adott megszólalásában megemlített néhány felmérést, amelynek adatai kiválóan rámutatnak arra, hogy mire is lehet számítani a jövőben Európában, amely kihívásokra egy új rendszer versenyképes választ adhat:

  • A mai gyermekek életük során előreláthatólag nagyjából 15 alkalommal fognak munkakört/munkahelyet váltani.
  • 2022-ig a munkavállalók 54 százalékának átképzésre, illetve továbbképzésre lesz szüksége.
  • Az Európai Unióban 100 millió felnőttet kell újra képezni 2030-ig. Ez a munkaképes korúakat figyelembe véve minden negyedik embert érinti, azaz Magyarországon 2 millió felnőttet[4].

A felnőttképzések átalakításáról szóló tavalyi kormányzati bejelentést követően még néhány hét végül nyitva maradt az új szakmát keresők, vagy hobbit tanulók előtt, így, aki akart, még gyorsan jelentkezhetett egy OKJ-s tanfolyamra az év végéig élő szabályozás szerint. A Dun & Bradstreet adatai alapján látható, hogy a 2020-as év végi hajrá meglátszott a felnőttképzéssel foglalkozó cégek pénzügyi eredményeiben.

 

imagetixij.png

1. ábra Növekedési pályán levő felnőttképzési cégek bevételi adatai (2018-2020.) Dun & Bradstreet adatok alapján

A vállalati adatbázisa alapján, árbevétel szerint legnagyobb felnőttképzéssel foglalkozó cég, az OKTÁV Továbbképző Központ Zrt, amely 2020-ban 32%-os nettó árbevétel növekedést ért el 2019-hez képest. Ez a kiemelkedő eredmény nagyban köszönhető a fentebb említett év végi hajrának, amikor is emberek ezrei döntöttek úgy, hogy a felnőttképzés átalakítás előtti utolsó hetekben belevágnak egy új szakma megtanulásába. A Komárom-Esztergom megyei cég 2020-ban végül 3,6 milliárd forint nettó árbevételt ért el.

Az OKTÁV-nál kisebb szereplőknek sem lehetett okuk a panaszra; a klasszikus OKJ felnőttképzéssel foglalkozó vállalatok többsége 2020-ban növelni tudták a nettó árbevételüket. A FOCUS Oktatási Kft., a PALLAS 70 Oktatási Kft., az IWI Project Kft. és a Géniusz Plusz Oktatási Kft. is egyaránt 30-70%-os nettó árbevétel növekedést ért el 2020-ban az előző év azonos időszakához képest, és mindannyian meg is tudták tartani az alkalmazottaik többségét.

 

A hobbicélú tanfolyamokat viszont nem kímélte a pandémia

A kisebb, inkább hobbi célú oktatással foglalkozó cégek kevésbé voltak sikeresek a tavalyi évben, ami annak is köszönhető, hogy sok tanfolyamot személyesen nem lehetett megtartani a lezárások ideje alatt, és online nehezen volt kivitelezhető, átültethető egy barista képzés, vagy főzőtanfolyam.

A Dun & Bradstreet adatbázisában található ilyen profilú vállalatok többségének csökkent a nettó árbevétele a tavalyi év során 2019-hez képest, a bartender, a barista és a vendéglátó képzéseket kínáló cégek többségénél ugyanis 20-30%-os árbevétel kiesés történt 2020-ban az előző év azonos időszakához képest.

 

imagew4vud.png

2. ábra Csökkenő bevételű felnőttképzési cégek adatai (2019-2020.) Dun & Bradstreet adatok alapján

 

[1] Forrás: profession.hu

[2] Forrás: Innovációs és Technológiai Minisztérium

[3] 2021 januárjától úgynevezett alapszakmák már csak iskolai oktatás keretében sajátíthatók el, és csak a többi, úgynevezett résszakma sajátítható el továbbra is tanfolyami keretek között.

[4] Forrás: index.hu