Az Európai Unió (EU) célja a klímasemlegesség elérése 2050-re. Ennek az útnak egy fontos eleme az EU taxonómiai rendelete, mely az idei évben lépett hatályba. Ez a rendelet komoly igényeket támaszt a vállalatokkal szemben az üzleti modelljük fenntarthatóságával kapcsolatos elemzések és dokumentáció terén. Ez a cikk áttekintést ad az összes fontos tudnivalóról, melyet figyelembe kell venni.
Hogyan mérjük a fenntarthatóságot? Ennek megvalósítására az EU kidolgozott egy egységes osztályozási rendszert, az úgynevezett EU taxonómiai rendeletet. Ez meghatározza az EU-szerte kötelező szabályokat, melyek megszabják, hogy mely gazdasági tevékenység tekintendő környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak – és mely tevékenység nem. „A taxonómiai rendelet célja, hogy előmozdítsa a környezet- és klímabarát gazdasági szektorokban eszközölt befektetéseket”, nyilatkozta Carsten Ettmann, a Dun & Bradstreet kockázati és compliance vezető üzleti tanácsadója.
Hat kiemelt környezetvédelmi cél
Az EU taxonómiai rendelete ezért meghatározza, hogy a vállalatok milyen módon folytassanak fenntartható üzletvitelt a jövőben. Ebből a célból a rendelet hat környezetvédelmi célt határoz meg:
- A klímaváltozás mérséklése
- Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz
- Édesvíz és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme
- Átállás a körforgásos gazdaságra
- A szennyezés megelőzése és ellenőrzése
- A biodiverzitás és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása
Ennek megfelelően az üzleti tevékenység akkor felel meg a taxonómiának, ha a hat környezetvédelmi cél közül legalább egyhez jelentős mértékben hozzájárul. Ezzel egy időben a tevékenység nem mehet a többi célkitűzés rovására, és be kell tartani az alapvető társadalmi normákat (emberi jogok, rabszolgamunka, gyermekmunka tilalma stb.).
Új jelentéstételi kötelezettségek a vállalatok részére
Mit jelent ez a gyakorlatban? „A rendelet új jelentéstételi kötelezettségeket ró a vállalatokra”, mondja Ettmann. Jelen pillanatban a vállalatoknak rendszeresen értékelniük kell, hogy az üzleti tevékenységük megfelel a taxonómiának, valamint ellenőrizni kell, hogy az üzleti tevékenység mennyire számít fenntarthatónak a rendelet alapján. „Ez kezdetben csak a klímaváltozás mérséklése és az alkalmazkodás a klímaváltozáshoz pontokra vonatkozik, a további környezetvédelmi céloknak 2023 januárjától kell megfelelni”, magyarázta Ettmann.
Fenntarthatóságra vonatkozó adatok szükségesek
A fenntarthatóság így a kockázatkezelés alapeleme. Ez azt jelenti, hogy a „zöld” fordulatra vonatkozó kiegészítő adatokra, valamint a befektetési és üzemi költségek adataira is szükség lesz. Kezdetben ez csak meghatározott üzleti csoportokra vonatkozik: a jelentéstételi kötelezettség a pénzpiac azon szereplőire vonatkozik, akik a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet (SFDR) 2. cikkelyének 12. bekezdése alapján pénzügyi termékeket ökológiai pénzügyi termékként forgalmaznak, valamint azon vállalatokra, melyeket nem pénzügyi jelentéstételi kötelezettség terhel. A biztosító vállalatok, hitelintézetek, tőzsdei szolgáltatásokat nyújtó vállalatok, nyugdíjbiztosítók és tőkekezelő társaságok mellett a fentiek érvényesek minden olyan vállalatra, mely az alábbi három méretkritérium közül legalább kettőnek megfelel: 20 millió EUR feletti mérlegfőösszeg, 40 millió EUR feletti nettó forgalom és átlagosan 250 főnél nagyobb alkalmazotti létszám. „Becslések szerint a jelentéstételi kötelezettségek alá eső vállalatok száma 500-ról körülbelül 15 000-re fog emelkedni csak Németországban”, hangsúlyozta Ettmann.
ESG kritériumok felhasználása értékelés céljából
Ez a téma minden más piaci résztvevő számára is rendkívül releváns. „A fenntartható befektetésekbe irányított pénzáramlás azt jelenti, hogy szinte minden ipari szektor megérzi majd a rendelet hatásait”, fejtette ki Ettmann. A szakértő ezért azt javasolja, hogy a vállalatok minél hamarabb kezdjenek el foglalkozni a témával – nemcsak azok a vállalatok, melyek a kötelezettség alá esnek és csak most kezdték mérni fenntarthatósági indikátoraikat, de azok a vállalatok is, melyek közvetlenül nem érintettek. Ennek elvégzéséhez hasznos útmutatást adhatnak az ESG (környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási) kritériumok.
Ezek a kritériumok felvetnek kérdéseket, például: végeztek befektetéseket megújuló energiákba? Betartják a munkajogi, munkabiztonsági és egészségügyi előírásokat? A fenntarthatóság kezelését vállalatvezetői és felügyeleti szinten végzik? „Azt javasoljuk, hogy a szükséges adatokat üzleti partnereinktől szerezzük be”, jelentette ki Ettmann.
